A legutóbbi bejegyzésben a vizsga előtti utolsó edzésem volt
részletezve. Ezt nem is akarom tovább ragozni, a továbbiakban leírom a
hétvégével kapcsolatos gondolataimat. Nagyon sok infóval tömték a fejünk, sokat
dolgoztunk úgy fizikailag, mint mentálisan, ezért kellett pár nap mire fel
tudta dolgozni az agyam a rengeteg inputot.
Csütörtök este értem Budakalászra, gyors bevásárlás, majd
pihenés. Sok volt bennem a feszültség, nem tudtam mire számíthatok, a
Snatch-testről nem is beszélve. „Ő” volt a mumus.
Első nap Péntek : 08:30 – 18:30
Reggel nyolckor már szinte mindenki ott volt a helyszínen és
regisztrált...Ha jól emlékszem 83 kiképzendő, több vezető instruktor és
asszisztensek vették át a hatalmat a budakalászi sportcsarnokban. Lakatos Péter
Master SFG csoportjába kerültem, aminek nagyon örültem, mert hatalmas tudása
van és profi szakember.
Elkezdődött a képzés. Swing, Military Press és Clean volt a
terítéken. Rengeteg elmélet, korrekciós- és rávezető gyakorlatok. Alap volt,
hogy az elméletet is hason fekve, esetleg egyenes háttal ülve hallgattuk a
gerinc tehermentesítése miatt. Persze akadt, aki ezt elfelejtette és ekkor jött
a „SwingTime”, azaz a büntetés. Így
azért a nap vége felé már próbált mindenki rendesen figyelni a tartására. Fabio
Zonin Master SFG szerint az első napon csak a Swingből kb.1200 ismétlést
végeztünk. A hangulat nagyon jó volt, pörögtünk keményen, az asszisztens
instruktorok sokat javítottak a mozgásunkon, technikánkon. Köszönet érte. A nap
végére rendesen elfáradt mindenki. Rengeteg Swing, Clean és Military Press, a
rögtönzött workout edzések egy, ill. két 'bellel is. Eddig maximum a 28kg-os
vassal csináltam a nyomásokat. Ki lehetett próbálni, hogy kinek mi a maximum.
Sikerült a 36 kilósba bele nyomni, aminek örültem, mert az 8 kilóval több, mit
amivel eddig edzettem. Este irány haza, kajálás és alvás. Éjszaka többször
felébredtem és csak néztem a plafont, ahol kettlebellek repkedtek. Gondolom az
idegrendszerem is kapott egy jó kis dózist a nap folyamán, ezért ment nehezen
az alvás.
Második nap Szombat
08:00– 18:00
Reggel átvettük az előző napon tanultakat. Ekkor már éreztem,
hogy be van feszülve a combom rendesen. Gyakorlatilag, amikor az elmélet után
meg kellett mozdulni gyakorolni, én úgy éreztem magam, mint egy vénember.
Délelőtt volt guggolás, török-felállás, délután pedig snatch.
Persze ismét akadt jó pár „SwingTime” és „Workout” is. Amikor
nem mozogtunk, teljesen leengedtem, utána alig bírtam megmozdulni, viszont
gyakorlás közben mentálisan és fizikailag is felpörögtem. A komfort érzetem a
pörgetések után volt a legideálisabb. A szünetekben csak feküdtem és néztem a
mennyezetet, a gondolkodás sem esett jól. Lehet, hogy kicsit fáradt voltam. :)
Délután jött a Snatch elméleti és fizikai gyakorlása.
Rendesen kaptuk az ívet, megcsíptünk egy olyan edzést, amikor kb. 7 percig
snatch volt terítéken úgy, hogy a golyó vagy a jobb vagy a bal kezünkben pihent
fej feletti tartásban, de a földön egyszer sem. Ezek után szóltak, hogy „ma
lesz a Snatch-test”. Fasza... -gondoltam magamban-olyan enervált voltam, hogy
mozozgni is alig tudtam. Itt volt egy kis „Holtpont” az agyamban, egyszerűen
nem tudtam elképzelni, hogy miként is sikerül majd teljesítenem a tesztet, mert
a felkészülés alatt is szarakodtam vele, pedig ott rá is pihentem. Az egész
készülésemre rányomta a bélyegét a teszt. Stresszeltem rajta, talán többet is
mint kellett volna. Na, de úgy voltam vele, hogy lesz ami lesz, fejben dől el,
meg kell csinálnom, nincs második lehetőség, nincs kifogás, nem engedhetem meg
magamnak, hogy elbaszom. Azt nem bocsátottam volna meg, még ha lehet is a
következő napon újra próbálkozni...5 perc – 100 Snatch...Elsőre mennie kell...
Felpörgettem az agyam és megcsináltam. Akkora kő esett le a
szívemről, mint még soha. Mindenki szurkolt mindenkinek, gyakorlatilag
beüvöltöttük egymást a célba. Olyan adrenalin volt bennem, hogy nem éreztem egy
cseppnyi fáradtságot sem a teszt után. Csak vigyorogtam, mint akit b...ni
visznek. Ezek után következett egy kis levezetés és már vége is volt a második
napnak. Haza...kaja...alvás...plafon bámulás ismét. :)
Harmadik nap Vasárnap 08:00 – 16:00
Eljött a számadás napja. Reggel egy kis mozgás, majd írásbeli
teszt. 50 kérdés...
Utána jött a gyakorlati vizsga két 24kg-os vassal. Elkeztünk
rá gyakorolni, éppen a szakítást csináltam, amikor beállt a hátam, azt hittem
beszarok. Ha rosszul mozdultam levegőt is alig kaptam.
Próbáltak egy kicsit ráncba szedni, felfújtam a pofám és
lepörgettem a kötelező feladatokat. Úgy voltam vele, hogy ha idáig eljutottam,
nem állíthat meg senki és semmi, mert mindennél jobban akartam, hogy
sikerüljön.
A vizsga feladatok után össze hívtak mindenkit a teremben.
Középpen leült Péter és Fabio...
Közel egy órát beszéltek. Az edzésről, a súlyok
használatáról, magáról a StrongFirst rendszeréről.
Jó érzés volt hallgatni őket. Profi előadók, a szavaikkal
öntik az emberekbe a lelkesedést és motivációt. Volt pár ilyen jellegű előadás
a három nap alatt, ezek mindíg felvillanyoztak és amikor már nagyon fáradt
voltam elképesztően feltöltöttek. Jó volt látni azt a sok embert, aki a
harmadik nap végére egy csapattá kovácsolódott. Élmény...
Majd eljött a GRAD WORKOUT .
A híres- hírhedt végső leszámolás. :)
2db 24kg-os Kettlebell, 2 clean – 1 press – 3 squat –
párcsere. Megspékelve Swingekkel. Addig pihensz, amíg a partnered dolgozik.
Üvöltő zene, adrenalin...téptük a vasat, bíztattuk egymást, küzdöttünk.
Leírhatatlan az egész...
A diploma osztás volt az utolsó felvonás. Mindenki izgatottan
várta, mert nem tudtuk az eredményt.
Én már teljsen kész voltam, a nevemet a vége felé mondták.
Kisétáltam Lakatos Péter Master SFG és az asszisztensek elé. Átadta a Diplomát
és akkor minden feszültség elszállt belőlem. Minden egyes edzéssel eltöltött
perc, tenyérszakadás, fájdalom és munka megérte, mert a gyümölcse ott volt a kezemben. Sikerült... :)
A StrongFirst család tagjává váltam, ami hatalmas megtiszteltetés.
Köszönet a szervezésért, lebonyolításért mindenkinek, aki
szerepet vállalt benne. Nagy feladat volt és profi kivitelezés.
Továbbá köszönöm mindenkinek, aki bíztatott, amikor nem igazán hittem magamban. Ivinek, aki végig mellettem állt mindenben, Kun Norbi SFG-nek, a barátomnak a tanácsokért és mert megszerettette velem ezt a mozgásformát. Köszönöm !
És, hogy milyen érzés SFG – nek lenni??? ...ezt át kell élni.
Táplálkozásom a három nap alatt :
Nem bonyolítottam túl. Napközben szilárd kaját nem nagyon
akartam enni, nehogy kiugorjon belőlem és ne az emésztés vegye el az
energiámat.
Kb. 2 óránként ittam VitarGo-t, ami szerintem az egyik
legjobbam felszívódó szénhidrát forrás. Emellett beiktattam egy kis L-karnitint
és Beta Alanine-t, valamint 2 adag fehérjét.
VitarGo : 2 óránként
Fehérje : napközben és hajnalban
Beta Alanine : reggel/délután
4/4 kapszula
L- karnitin : reggel 2 kapszula
Vacsora : rizs, hús, zöldség, hús, rizs, édesség (palacsinta,
stb...)
Célok :
Októberben irány London. Még az év első felében
elhatároztuk Ivettel, hogy lelépünk egy szebb jövő reményében. Előtte
mindenképpen meg akartam csinálni az SFG-t, nem titok, hogy ezzel akarok hosszú
távon foglalkozni. Most először még meló keresés, nyelvi akklimatizálódás és ha
minden jól megy előbb-utóbb rálépek a tettek mezejére. Ezek még tervek, de a
cél állandó : Kettlebell edzést akarok oktatni. Nem érdekel semmi más. Ezt
mennyi idő alatt sikerül tető alá hozni?
Nem tudom, nem is akarom elsietni, de dolgozni fogok rajta.
Adás vége...